4. r�sz

A l�nyok reggeliztek, de a tegnapi miatt mindenki csak turk�lt a m�zlist�lj�ban. Gustav �llapota mindenkire kihatott. Emma eg�sz reggel Gustav miatt g�rcs�lt.

-Vajon most mi lehet vele? –Emma

-Fogalmunk sincs. –Rita

-Szar lehet most neki. –Kinga

-Az. –Sandra.

-De kiheveri ugye? –Emma

-Persze hogy kiheveri! Csak adni kell neki n�h�ny napot, am�g �sszeszedi mag�t. –Sandra

-Ja. Ez �gy megy. –Kinga

-Szerintetek megpr�b�ljak besz�lni vele? –Emma

-2 dolgot tehetsz: vagy megk�m�led, vagy megvigasztalod. K�rd�s hogy a mostani esetben melyik lenne a j�. –Rita

-Na h�t ez az. Szerintem… besz�lj vele. Legy�l vele kedves… �s akkor tal�n jobb kedve lesz. –Kinga

-Szerintetek? Megpr�b�ljam? –Emma

-H�t ha Gustinak jobb kedve lesz t�le, akkor besz�lj vele!  -Sandra

-Ok! De j�jj�n velem valaki! –Emma

-�n most nem akarok. Majd ha minden rendben lesz oda�t. –Sandra

-�n meg megyek mosogatni. –Rita

-Akkor csak �n maradtam. –Kinga

-Nem baj az, csak j�jj�n valaki, mert engem csak Bill ismer, � is csak l�t�sb�l. –Emma

-Oks akkor menj�nk. –Kinga. A 2 l�ny becs�ngetett a fi�khoz, Tom nyitott ajt�t.

-Hello! –Tom

-Szia Tom, � itt Emma az egyik n�met l�ny. –Kinga

-Szia Emma! –Tom

-Hallottam mi t�rt�nt Gustavval. �s… megpr�b�ln�k bele lelket �nteni. Persze csak ha nem baj- Emma

-Ugyan mi�rt lenne! Gyertek beljebb! –Tom. A l�nyok bementek, ahol Gustavon k�v�l a fi�k �pp pakoltak. Emma mindenkinek bemutatkozott

-Hol van Gustav? –Emma

-A szob�j�ban. –Bill –tegnap �ta ki se j�tt onnan... agg�dunk �rte.

-Majd �n besz�lek a fej�vel. –Emma

-Addig �n seg�tek nektek pakolni! –fordult a fi�khoz Kinga –Sok szerencs�t! –s�gta oda Emm�nak. Emma vett 1 nagy leveg�t, �s benyitott Gustavhoz. A fi� ott gubbasztott az �gyon, �s az mp3-�t hallgatta. Mivel az ajt�nak h�ttal �lt, csak ennyit mondott:

-Mondtam, hogy ne engedjetek be senkit!

-�n… csak besz�lni akarok veled! –Emma. Gustav a hang ir�ny�ba fordult.

-Te meg ki vagy? �js�g�r�? –mondta goromb�n Gustav

-Nem. Emma vagyok, Kinga egyik lak�t�rsa.

-Azt minek akarsz te velem besz�lni? –Gustav

-Mert l�tom, hogy mennyire le vagy cs�szva, �s szeretn�k seg�teni! –Emma

-Nekem ne seg�tsen senki! T�nj el innen! Nem h�vott t�ged ide senki! – mondta bunk�n Gustav. Emm�t m�r a s�r�s ker�lgette. M�g soha senki nem ugrott neki ilyen goromb�n, Gustavr�l meg f�leg nem felt�telezett ilyet.

-J�lvan! Elmegyek! De ez az eg�sz az ap�d reszortja! � becs�letesen f�lv�llalta, �s ennyi! Meg�rtem hogy szomor� vagy, de att�l m�g nem kell ilyen bunk�n nekimenni annak, aki csak j�t akar neked! –kiab�lt Emma s�rva.

-Leszarom hogy mit akarsz! Nem ismered az ap�mat! �s nem ismersz engem se! Most pedig takarodj innen, k�l�nben �n foglak kidobni! –Gustav d�h�ngve.

-Akkor csak nyalogasd a sebeidet tov�bb! Aki ekkora paraszt, az meg is �rdemli! –mondta Emma, majd becsapta az ajt�t.

-Na �n mentem. –mondta a t�bbieknek, mik�zben a k�nnyeit t�r�lgette az arc�r�l…

-Elkezdett velem ordib�lni, mint valami megvadult �llat!  -panaszkodott Emma s�rva.

-Gustav??? Nem hiszem el! –Sandra

-Mi kint a fi�kkal hallottunk p�r mondatot. M�g Bill�k is led�bbentek Gustin. –Kinga

-H� l�nyok! Ez nagyon durva! –Rita

-Az a minimum, hogy bocs�natot k�rjen! –Kinga

-Aha! Tudod mikor fog! Csak mag�val t�r�dik! –Emma. A l�ny alig fejezte be a mondatot cs�ngettek. Rita nyitott ajt�t. A vend�g l�tt�n a l�legzete is el�llt.

-Gustav? –Rita

-Igen. Szeretn�k besz�lni Emm�val. –mondta b�nb�n�n Gustav, 1 sz�l r�zs�val a kez�ben

-�s azt hiszed meg is hallgat? –Rita

-Rem�lem. Besz�lhetn�k vele? –Gustav

-Gyere. Maradj itt a nappaliban, felmegyek a szob�ba Emm��rt. –Rita

-OK. K�szi –Gustav. Rita gyorsan felszaladt az emeleti szob�ba.

-Emma! Valaki lent v�r r�d! –Rita.

-Ok, mindj�rt j�v�k! –Emma. Rita k�zben felvil�gos�totta a l�nyokat, hogy ki is az illet�. Amikor Emma megl�tta Gustavot, legsz�vesebben sarkon fordult volna, de a fi� k�zbesz�lt!

-Ne! L�gyszi Emma hallgass meg! –Gustav bociszemekkel.

-Ugyan mi�rt? –Emma

-Bocs�natot szeretn�k k�rni, ami�rt h�lye voltam. –Gusti les�t�tt szemekkel

-Az nem kifejez�s… -Emma

-Amiket mondt�l r�m, azok igazak voltak. T�nyleg 1 �nz� bunk� vagyok, �s ok n�lk�l �v�lt�ztem veled. Sz�gyellem magam, ami�rt olyan sok h�lyes�get mondtam r�d.  Sajn�lom. Meg tudsz bocs�tani? –k�rdezte Gustav, majd �tny�jtotta Emm�nak a r�zs�t.

-H�t nem is tudom… -Emma

-Amit tettem az megbocs�thatatlan… de adj nekem 1 es�lyt! –Gustav k�ny�r�gve. Emma vett 1 m�ly l�legzetet, majd kimondta az �t�letet:

-Megbocs�tok! –mosolygott Emma, majd Gustav karjaiba vetette mag�t, akin szint�n l�tszott, hogy nagyon boldog.

-K�sz�n�m! Meg�g�rem, hogy soha t�bbet nem leszek veled ilyen bunk�! –Gustav

-R�d nem lehet haragudni! J De azt�n t�nyleg ne viselkedj m�g egyszer �gy! –Emma

-Nem fogok! –Gustav. Ek�zben lej�ttek az emeletr�l a l�nyok.

-Sziasztok! De nagy buli van itt lent, mi t�rt�nt? –Kinga mosolyogva.

-B�k�l�s! –Emma.

-Na az t�k j�! –Rita

-Gratul�lok! –Sandra. Gustavnak esz�be jutott, hogy Sandr�t m�g nem is ismeri, �gyhogy gyors bemutatkoz�s ut�n King�nak nagy �tlete t�madt:

-H� emberek! Mi lenne, ha sz�ln�nk Bill�knek, �s fagyizn�nk 1 nagyot?

-J� �tlet! -Rita

-Benne vagyok! –Emma

-J�het! –Gusti

-Menj�nk! –Sandra. a l�nyok, na meg Gusti gyorsan elszaladtak a fi�k�rt, �s mind a nyolcan elmentek fagyizni. A mai nap teh�t j�l v�gz�d�tt, de Kinga sz�m�ra vesz�lyes lesz a holnapi…