10. rész

A srácok a Lorelayre készültek. Juli nem mehetett, ugyanis a balesete miatt kényszerpihenőre küldték. Heniék nem akarták egyedül itthonhagyni Julit, ezért inkább ők se mentek. Billék persze nem nagyon örültek ennek, de elfogadták a lányok döntését. Ám, a csajok nem fognak unatkozni, ugyanis valaki hamarosan a feje tetejére állítja a ház lakóinak addig békés életét…

Susan Härz épp a tükör előtt tollászkodott. Ujján 1 gyémántgyűrű díszelgett. A 21 éves modell ugyanis feleség volt. Na és kié? Az RTL vezérigazgatója, James Schneider-é. Ám Susan korántsem a 33 éves férfi vonzereje miatt ment hozzá. A lányt nem James vonzotta, hanem a hatalmas vagyona, és tv-s sikerei. És egy ilyen nőnek mint Susan, bizony a házasság se volt szent. Még csak fél éve házasodtak össze, de Susan már 4 pasival csalta meg Jamest, és a nőnek nyert ügye volt, ugyanis férje reggeltől-estig házon kívül volt. Susan is csak akkor mozdult ki, ha műsort kellett vezetnie, vagy modellkedni hívták. De ez is 1 héten 1x vagy 2x történt meg. Susan legújabb kiszemeltje nem volt más, mint Bill Kaulitz. És a nőnek már volt 1 gonosz terve, amellyel magához láncolhatná Billt. Ekkor megjelent James a szokásos mondattal:

-Este jövök cicám! –James

-Juj James várj! Most jutott eszembe 1 fontos dolog! –Susan

-De hát mi? –James

-Ma jön haza a legjobb barátnőm, akit már vagy 10 éve nem láttam… Nála lehetnék 3 napig, szívem? –Susan mézes-mázosan

-Hát persze! Hogy tudnék ilyen azépségnek megtiltani bármit is? –James

-Jaj James annyira szeretlek! –Susan

-Én is téged, de már megyek is, mert elkésem! –James

-Oké, szia! –Susan

-Szia! –James már kint is volt a kocsijánál

-Rohadj meg, hülye pöcs! –Susan. A nő leült, hogy reszelje a körmét, amikor megszólalt a mobilja. A vonal túlsó végén a szintén celeb Marissa Meyer volt.

M: Szija Suzie! Mit csinálsz?

S: Áh szia! Készülődöm!

M: Hova? Mész valamerre a férjeddel?

S: Ezzel a kis görénnyel? Dehogy…

M: Nem értem mit nem szeretsz benne…

S: Az a kérdés hogy: mit szeretek benne?

M: Miért mentél hozzá férjhez?

S: Ő vett el feleségül.

M: Na mindegy. Hova készülsz?

S: Bill Kaulitz barátnőjéhez.

M: Hova?

S: Majd megtudod 3 nap múlva. Amikor már a drága fekete hajú is a skalpom lesz!

M: Mire készülsz? Nehogy valami hülyeséget csinálj!

S: Majd megtudod. De most dolgom van. Szia! –mielőtt Marissa bármit is mondott volna, Susan letette a kagylót. Leült a sminkasztalához. Szőke haját összefogta, majd 1 sötétbarna parókát húzott magára. Az asztalon 1 cetli volt, amelyen 1 cím, és egy mondat állt: Ide szoktak Billék jönni napközben.

Susan ugyanis kinyomoztatta annak a háznak a címét, ahová Billék szoktak menni reggel, és ahonnan csak este térnek vissza a hotelbe. Susan sejtette, hogy a fiú barátnője lakik itt. És eldöntötte, hogy kicsinálja a lányt. Susan pedig már indult is, hogy gonosz tervét véghezvigye…

Heniék épp rendet raktak a házban. Mindegyikük kiválasztotta, hogy hol fog takarítani, és már akcióba is lendültek, hogy kicsinosítsák a házat. Ekkor csöngettek.

-Na ez már megint kicsoda? –mondta Dóri a konyhában felmosás közepette.

-Nem tudom, de nyisd ki, te vagy közelebb! –mondta Heni, aki nappaliban a tv-t törölgette. Dóri kinyitotta az ajtót, és meglátta a sötétbarna hajú, csinos nőt, akin látszott, hogy eléggé aggódik.

-Jó reggelt! –Dóri

-Neked is drága! Én Claire Taylor vagyok New Yorkból, és kiadó házat keresek 3 napra.  –Susan (azaz mostmár Claire, de Susant fogok írni, hogy tudjátok valójában kiről van szó)

-Szia Claire. Sajnos 1 házról sem tudok itt a környéken, ahol kiadó szoba lenne. Sajnálom. –Dóri. Susan elsírta magát (persze megjátszott sírás).

-Jaj ne. Mi lesz velem? –Susan

-Nem lesz semmi baj Claire! De… mi a baj, miért nem New Yorkban vagy? –Dóri

-Mert az itteni rokonom felhívott hogy jöjjek ide Berlinbe, mert el akar vinni városnézésre. De mire ideértem, kaptam a telefont, hogy el kellett mennie Japánba, mert a kishúga épp szült. Azt mondta, csak 3 nap múlva tud idejönni. A holnap induló repülőre, pedig már nem kaptam jegyet. –Susan

-Juj az szar. –Dórinak eszébe jutott, hogy ha más nem, akkor ők befogadhatnák a nőt. 3 napba nem halt bele senki, és a csajszi is rendesnek látszik.

-Tudod mit? Kerülj beljebb! –Dóri

-Köszönöm. –mondta Susan, majd belépett az ajtón, maga mögött húzva a kerekes bőröndjét, amelyben a cuccai voltak. Leült a kanapéra. Észrevette Henit.

-Szia! –köszönt Susan Heninek, aki 1 „ez meg kicsoda?” tekintetet küldött Dóri felé.

-Hé mindenki! Csajok! Gyertek le! –kiabált Dóri, hogy az emeleten levők is meghallják. Amikor mindenki leért, Dóri bemutatta az újoncot:

-Ő itt Claire Taylor! –Dóri

-Sziasztok! –Susan

-Szia! –többiek. Ezután Susan elregélte a hazugságait, hogy a rokona itt hagyta és a többi, és a többi… a lányok, pedig mindent elhittek.

-Juj szegény! Tudod mit? 3 nap nem tragédia… van 1 üres szobánk, befogadunk! –Kriszti. A többiek bólogattak.

-Ó annyira kedvesek vagytok! Nem is tudom, hogy köszönjem meg! Fizetek lakbért oké? –Susan

-Oké. Akkor a földszinti szoba a tiéd! –Heni. Susan tettette a boldog lányt, de közbe már alig várta, hogy keresztbe tegyen Heniéknek…

Délután a társaság a nappaliban beszélgetett. Susan bemondogatott mindenfélét, és közben a lányokat is megismerte. És megtudta, hogy Heni Bill barátnője.

-Tényleg? Te vagy Bill Kaulitz barátnője? Biztos jó lehet neked, New Yorkban még csak most kezdenek befutni. De csak idő kérdése, és ti lesztek a zenevilág legújabb álompárja! Már alig várom, hogy lássalak titeket újságokban, tévében! És amikor idős leszek, akkor majd elmesélem az unokáimnak, hogy én nálatok szálltam meg 3 napig! –Susan.

-Ez tök jó! –nevetett Dóri.

-Igen! Őőő ihatok valamit? –Susan

-Persze Claire, gyere, erre van a konyha, szolgáld ki magad! –mondta Petra, miközben kivezette Susant a konyhába.

-Köszönöm szépen Petra! –mondta Susan, majd kivett 1 üveg kólát a hűtőből. Töltött ki pohárba mindegyik lánynak. Ám ekkor elővett a zsebéből 5 tablettát. Altatók voltak mind. Mindegyik lány kapott a poharába egyet. Susan, 1 gonosz vigyorral megvárta míg az altató feloldódik a kólában, majd bevitte a lányoknak.

-Csajok! Hoztam nektek is kólát! Olyan hőség van, ki ne száradjatok itt nekem! Meg amúgy is adósotok vagyok, amiért befogadtatok! –mondta Susan, miközben letette a poharakat a lányokhoz.

-Jaj Claire igazán nem kellett volna! –Juli. „idd meg, különben belefojtalak!” mondta ki gondolatban Susan.

-De azért köszönjük szépen! –mondta Juli, majd belekortyolt a kólájába. A lányok követték a példáját. Susannak már csak várnia kellett, hogy a lányok elaludjanak. A csajok elkezdtek beszélgetni, de 5 perc sem kellett, hogy jelentkezzen náluk az álmosság.

-Basszus de álmos vagyok! –Dóri

-Ja pedig nemrég keltünk! –Heni

-Na jó csajok! Bárki bármit mond: én húzom a lóbőrt! –Petra

-Én is! 2 perc és javában dögleni fogok! –Kriszti

-Én még fölállni se tudok az álmosságtól! –Juli

-Akkor majd én vigyázok a házra! Addig is szép álmokat! –Susan. Fél perc múlva a lányok ott aludtak el, ahol voltak: a kanapén. Ekkor Susan akcióba lendült. Felforgatta az egész lakást, ahol megtalálhatná Bill valamelyik személyes tárgyát. Kis kutakodás után rálelt Heni mobiljára. Benne volt Bill száma. Több se kellett Susannak, rögtön elkezdett sms-t írni:

Gyere lécci át hozzám, beszélni akarok veled! Siess, kérlek! Várlak!  Heni

Susan átolvasta amit írt, és elküldte Billnek az sms-t. Majd a legnagyobb nyugiban leült újságot olvasni. Úgy érezte, mintha 1 pók lenne, amely kivetette hálóját, és várja, hogy az áldozat szépen beleessen a csapdájába. „Bill biztosan most lélekszakadva rohan ide.” –gondolta Susan. 20 perc várakozás után megszólalt a csengő