7. r�sz

A fi�k bel�ptek az ajt�n.

-Elzavartuk ezt a kis vadbarmot! –ki�ltott fel Tom. A l�nyok ott �lltak a nappali k�zep�n, Laura karbatett k�zzel, �s egyik�knek sem volt valami sz�v�lyes tekintete.

-Laura jobban vagy? –k�rdezte Bill. �m Laura v�laszk�pp 1 hatalmas pofont adott Billnek.

-Peched van Bill! Ugyanis mostm�r eml�kszem hogy ki �t�tt meg! De ezt m�g elviseln�m, persze neked r�gt�n m�g jobban sz�t kell cseszned a dolgokat! Mert a k�pembe hazudt�l! Annyira meger�ltet� volt bevallani, hogy te volt�l? –Laura

-De �n nem akartalak meg�tni! Oliv�rt c�loztam! –menteget�z�tt Bill

-Na igen, ott van a m�sik is, majd � is kap ne agg�dj! Bocsi a nem t�l l�gy kifejez�s�rt, de kurv�ra elegem van m�r abb�l, hogy lassan minden nap �s minden perc amikor egy�tt vagyunk, csak a te �s Oliv�r k�zti rivaliz�l�sb�l �ll! �s a mai nap pedig �n ittam meg a lev�t! H�t nagyon sz�pen k�sz�n�m, nem 1 nap mire ez a lila folt elt�nik! –�v�lt�z�tt Laura

-Laura k�rlek… -Bill

-Nem Laura k�rlek! Elegem van bel�led �s Oliv�rb�l is! Olyan gyerekesek tudtok lenni, hogy az m�r sz� szerint f�j! Csak a harc a fontos, semmi m�s? Mert nagyon ez l�tszik! –Laura d�h�sen.

-De… -Bill

-Semmi de! El�g volt! Hazudoztok, verekedtek, �s m�g �n sz�vjak miattatok? M�gis hogy k�pzelitek? T�nj a szemem el�l Bill, meg ne l�ssalak itt t�bb�! –kiab�lt Laura

-Laura ne, hagy magyar�zzam meg! –Bill k�ny�r�gve.

-KIFEL�! – majd a 2 G-re �s Tomra n�zett –r�tok is vonatkozik! –Laura

-Laura k�rlek hallgass meg… -pr�b�lkozott Bill m�g 1 utols�t

-Menj�l m�r! –kiab�lt Laura, majd felkapott 1 poharat, ami el is tal�lta volna Billt, ha az nem megy ki, �s nem csukja be gyorsan az ajt�t. A l�nyok r�m�lten �s elkerekedett szemmel n�ztek a d�h�ng� Laur�ra.

-F�nt leszek. –mondta Laura, majd f�lment a szob�j�ba. Led�lt az �gyra, �s s�rt. Mi�rt t�rt�nt ez? Hiszen p�r nappal ezel�tt annyira b�k�s volt minden. Laura akkor 1 �rva pillanatig azt hitte, hogy Bill szereti. Azt�n j�tt Oliv�r, Bill megkerg�lt, �s minden sz�p �s j�, amit az �nekes �s a l�nyt kapcsolata f�l�p�tett, most 1 pillanat alatt k�rtyav�rk�nt omlott �ssze. A l�nynak eddig az okozott n�mi dilemm�t, hogy 2 pasit szeretett. Mindkett�t ugyan�gy, �s nem tudott d�nteni. De most hirtelen elhideg�lt mindkett�t�l, �s nem tudja hogyan tov�bb. Ism�t csak egyet tehet: v�r, am�g nem l�p valamelyik�k. B�r lehet, hogy a megbocs�t�s nem fog k�nnyen menni, de tal�n valamelyik fi� k�pes lesz ki�rdemelni a kegyelmet. Tal�n… majd.

Laura ekkor �szrevette a 2 sz�l r�zs�t, amit m�g p�r napja kapott Billt�l �s Oliv�rt�l. A 2 vir�g, amelyr�l a gy�ny�r�s�g �radt, most ink�bb a csal�d�s �s a szem�t l�tv�ny�t keltette. A l�ny nem t�tov�zott: s�rva is, de szem�tbe dobta a 2 vir�got. Olyan volt, mintha a vita ut�n a vir�g megm�rgezte volna a szoba l�gk�r�t. De m�r jobb volt most, hogy a r�zs�k nem voltak szem el�tt. K�l�nben a 2 fi�ra eml�keztettek volna. De ezt most nem lehet. Laura most csak egyet akart: egyed�l maradni a szob�ja mag�ny�ban, �s rendet rakni a fej�ben, melyben milli� �s milli� gondolat cik�zott…

Bill a hotelszob�ban szint�n egyed�l volt. Az ablakban �lt, �s az utc�t k�mlelte. F�l percen bel�l elkezdett esni az es�… eg�szen kicsi cseppekben, majd egyre er�sebben, �s a v�g�n m�r 1 kiad�s zivatar k�zep�n tal�lta mag�t. De persze mivel nem volt kint, nem �rte az es�. �m ahogy Bill eln�zte a sz�rke eget, �s a k�v�r es�cseppeket, amelyek hangosan kopognak az ablak�vegen, �gy �rezte, mintha a lelke tomboln� ki mag�t ott kint. A mai napra gondolt… �lete tal�n egyik legrosszabbul siker�lt napj�ra. Elvesztett sok mindent. H�t igen… az ember annyi mindent el tud vesz�teni… t�rgyakat, eml�keket, hangokat, k�peket… �s sajnos a szerelmet is, amit p�nz�rt nem lehet megvenni. B�r � szerette Laur�t, de egy�ltal�n nem volt biztos benne, hogy az �rz�s�t viszonozza a l�ny. Bill szomor�an s�hajtott. Laur�nak minden egyes szava igaz volt… hogy ronthatta ennyire el? Hogy lehetett ilyen f�lt�keny? Mi�rt kellett nekiesni a m�siknak? Mi�rt nem ink�bb Laur�val foglalkozott t�bbet Oliv�r helyett? Mi�rt, mi�rt, mi�rt? Ez a sz� csengett a f�l�ben. Bill szomor�an s�hajtott. Legsz�vesebben s�rt volna, de a k�nnyek nem akartak el�j�nni barna szemei sark�b�l. Helyette ink�bb a sz�v�t mardosta a lelkiismeret, hogy mi�rt t�rt�nt az, ami t�rt�nt. De a m�ltat m�r nem lehet megv�ltoztatni… de lehet k�zdeni, hogy a j�v� szebb legyen. Igen… mert elrontani b�rmit elronthatunk, de a hib�inkat helyrehozni nem lehetetlen. Billben a keser�s�g, a szomor�s�g m�g�tt megcsillant a rem�ny szikr�ja. Hiszen azt vesz�tj�k el legutolj�ra. �s a fi� tudta, hogyha k�zd, akkor b�rmit el tud �rni… jelen esetben helyrehozni. Bill f�l�llt �s belen�zett a t�k�rbe. Kit l�t? 1 fi�t, aki k�sz�l f�ladni, �s ink�bb csak az id�re b�zza a probl�m�k megold�d�s�t, vagy Bill Kaulitzt, aki szembesz�ll a gondokkal, �s ahogy csak tudja, megoldja �ket. Bill egyre jobban �rezte, hogy az ut�bbi �ll hozz� k�zelebb. Mostm�r tudta mit fog csin�lni. Besz�lni fog Laur�val, �s �jra minden rendben lesz. �s siker�lni fog neki. Mert meg tudja csin�lni. K�pes r�. B�rmire k�pes.

„De majd holnap. „–gondolta Bill. M�g csak f�l 8 volt, de a mai nap am�gy is rossz volt, meg kimer�t� is. K�ld�tt 1 sms-t Tomnak, aki a 2 G-vel l�fr�l valahol, hogy a hotelszob�ban lesz, �s val�sz�n�leg m�r aludni fog, amikor haza�rnek. Azut�n �t�lt�z�tt, lefek�dt az �gyra, nyakig betakarta mag�t (mint mindig, de alv�s k�zben �gyis ler�gja mag�r�l, mint �ltal�ban), �s p�r perc m�lva m�r el is nyomta az �lom.

F�l �ra m�lva meg�rkeztek a t�bbiek.

-H�! Felkapcsoljuk a villanyt? –suttogott Georg, mik�zben a s�t�t hotelszob�ban pr�b�ltak t�j�koz�dni.

-Ne, mert akkor a tes�m fel�bred! –mondta Tom, majd a mobilj�val Bill �gya fel� vil�g�tott. Bill csakugyan aludt, az oldal�ra fordulva, kicsire �sszeg�mb�ly�dve, a takar� f�lig a f�ld�n, de �gy v�llmagass�gig m�g takarta a fi�t. Halkan szuszogott, �s nagyon aranyos l�tv�nyt ny�jtott. J

-J�zus! –ki�ltott fel Gusti, mik�zben �pp az �gya fel� tartott, de megbotlott valamiben, �s majdnem elesett.

-H� Gusti nehogy �sszet�rd magad! –mosolygott Georg

-Igyekszem Georgb�jb, igyekszem! –Gusti

-M�g mindig Georgnak h�vnak. –forgatta a szem�t Georg.

-Megtal�ltam az �gyam! –ki�ltott fel Tom

-Csitt legyen m�! –Georg

-J�lvanna! Am�gy is �n kezdtem! –Tom

-�n meg folytattam! –Georg

-Hojj! –ki�ltott f�l Gusti, amikor m�r a saj�t �gy�ba botlott bele, de legal�bb puh�ra esett.

-Gustav! –Tom

-J�lvanm�r! Mi vagyok �n? Bagoly? –Gusti

-H�t csak te vagy szem�veges! –Georg

-Kapd be! –d�rm�gte Gusti

-Az �n �gyam is megvan! –mondta Georg csillog� szemekkel.

-Akkor �n most sz�pen d�gl�k! –Tom

-H�t dett�! –Gusti

-Ja �s Gusti ne horkolj! –Georg

-K�l�nben b�r�n dobunk 1 p�rn�val! –Tom

-�n sose horkolok, csak hangosan l�legzem! –Gusti

-�n meg akkor nyer�tek. –Georg

-�n meg z�mm�g�k. –Tom

-J�lvanm�r, kuss legyen, mindj�rt kel�nk, azt�n nem b�rtok fel�bredni. Mint mindig. –Gusti

-Akkor j�cak�t! –Tom

-Viszont. –Georg. 10 percen bel�l csend borult a szob�ra. A fi�k elaludtak.

Reggel Bill kelt f�l legel�sz�r. Mivel kor�n fek�dt le, nem volt annyira neh�z az �bred�s. Fel�lt �gy�ban, �s 1 nagy ny�jt�zkod�s ut�n v�gign�zett a szob�n. Tom a szoba m�sik v�g�ben lev� �gyon aludt, sz�tvetett v�gtagokkal. Mellette p�r m�terre Georg �gya, aki szint�n oldaltfekve aludt, de arc�ra oml� haj�t�l nem sokat lehetett l�tni bel�le. Bill �gy�t�l p�r m�ternyire volt Gusti, aki Tomhoz hasonl�an hanyattfekve, sz�tter�lve aludt. Bill az �r�j�ra n�zett. M�g csak hajnali 4 volt. „Minek visszaaludni, mindj�rt kelni kell.” –gondolta Bill, majd kik�sz�l�dott az �gy�b�l, letusolt, fogat mosott, �t�lt�z�tt, s�t�b�, f�l 5-re m�r k�szen is volt. Kez�be vette a mobilj�t. Fel akarta h�vni Laur�t, de ink�bb nem, biztos m�g alszik. Pedig m�r annyira menne! Maga sem tudta hov�, csak ki akart menni a hotelb�l, m�g utolj�ra ki akarta szell�ztetni a fej�t a nagy b�k�l�s (illetve Bill rem�lte hogy ez lesz majd a v�ge) el�tt. Felvett 1 kapucnis pulcsit, majd kil�pett az ajt�n. Mivel hajnal volt, el�gg� cs�p�s hideg leveg� volt az utc�n. Kihalt volt minden, m�g a kocsik is ritk�n j�rtak. Bill �r�lt, hogy most nem zaklatja senki. Sok hossz� �v �ta most el�sz�r ment egyed�lt az utc�n. Nem volt vele senki… se rajong�k, se test�r�k, se a TH t�bbi tagja. Csak egyes-egyed�l �. �s senki m�s. Bill vagy f�l �r�n kereszt�l r�tta az utc�kat, �s amikor visszat�rt a hotelszob�ba �gy �rezte mag�t, mintha kicser�lt�k volna. Mostm�r biztos volt benne, hogy minden siker�lni fog.

Reggel 7-kor m�r a l�nyok h�z�n�l volt, �s izgulva kopogott be az ajt�n. Nem volt n�la se vir�g, se csoki. Csak �. Lilla nyitott ajt�t.

-Bill… szia. –Lilla

-Szia. Laur�hoz j�ttem. Besz�lhetn�k vele? –Bill

-H�t… nem igaz�n van a legjobb… -Lilla

-… �ppen ez�rt akarok vele besz�lni! –Bill

-J�, de most alszik. –Lilla

-Nem baj! –Bill

-H�t j�… -mondta Lilla, majd beengedte Billt. A fi� f�lment a l�pcs�n, majd bement a szob�ba, ahol a l�nyok aludtak (kiv. Lilla). Odament Laura �gy�hoz, majd leguggolt mell�.

-Laura. –keltegette a l�nyt. Laura felnyitotta a szem�t, de amikor megl�tta Billt, �gy ugrott fel, mintha par�zson fek�dne.

-Bill! te meg mit keresel itt? –mondta Lau lejjebb v�ve a hanger�t, nehogy a l�nyok felkeljenek.

-Besz�lni szeretn�k veled. –Bill. Laura habozott, de v�g�l beadta a derek�t, �s kimentek a konyh�ba.

-Teh�t mi a mondand�d? –mondta Laura, de 1 percre sem n�zett r� Billre, ek�zben a fi� meg le sem vette r�la a szem�t.

-Ami m�r megy egy p�r napja… ez az Oliv�res �gy… tudom hogy amit tettem tegnap, �s eg�sz id� alatt, az hiba volt. Nem akartam, hogy ez legyen a v�ge. Meg�rtem, hogy m�rges vagy r�m… �s meg�rdemeln�m, hogy t�bb� fel�m se n�zz. �s nagyon sz�gyellem magam. De �n nem akartalak megb�ntani, csak meg akartalak v�deni. Illetve akkor m�g csak emiatt voltam f�lt�keny Oliv�rre. Mostm�r v�ltozott a helyzet. Beigazol�dott, amit az elej�n m�g magamnak se mertem bevallani… -Bill

-Mit? –k�rdezte Laura k�v�ncsian

-Szeretlek. –ny�gte ki v�g�l azt a bizonyos sz�t Bill, ami m�r olyan r�g�ta benne motoszk�lt. Laur�ban, pedig meg�llt az �t�.

-Tess�k? Ez… ez komoly? –Laura led�bbenve.

-H�t persze! De… de ha ut�lsz, akkor elfogadom. Csak tiszt�zni akartam mindent… -Bill. Laura �gy �rezte, mindj�rt els�rja mag�t. Ez l�tszott az arc�n, �s ezt �szrevette Bill is.

-Valami rosszat mondtam? –k�rdezte a fi� bizonytalanul. Laura elmosolyodott.

-Dehogy… �pp ellenkez�leg.

-Ezek szerint… van rem�ny arra, hogy megbocs�tasz? –Bill. Laura v�lasz helyett Bill nyak�ba ugrott.

-Megbocs�tok! �s �n is szeretlek! –mondta �r�mk�nnyekkel Laura. Bill is hihetetlen�l boldog volt.

-K�sz�n�m! –Bill

-Akkor… ez most mit jelent? –Laura

-H�t… elvileg azt, hogy j�runk… -nevetett Bill

-Akkor… ok�. –nevetett Laura

-El k�ne majd menn�nk valahov�, nem gondolod? –mondta Bill, mik�zben meg�lelte Laur�t.

-H�t �n nem igaz�n ismerek itt j� helyeket… -Laura

-Na majd kital�lok valamit! –mosolygott Bill. Ekkor j�tt el� Szilvi.

-Sziasztok… Szia Bill! H�t te? –Szilvi

-H�t �n… �s Laura egy p�r vagyunk! –Bill

-Wow! Gratula! –Szilvi

-K�szi! –Laura

-Tom majd keresni fog valamikor a mai nap. –mosolygott Bill.

-T�nyleg? Mi�rt? –Szilvi

-H�t azt nem mondta, de tuti hogy �r�lni fogsz! –Bill

-�s azt te honnan tudod? –Szilvi

-H�t mert az ikrem! �s… sejtem mit akar mondani… -Bill

-Na j�, mondjad csak! –Szilvi

-Dehogy mondom! Majd �! –Bill

-Ha valami h�lyes�get forral, meg�l�m! –Szilvi

-Arra nem lesz sz�ks�g! –Bill. ekkor a fi�nak cs�rg�tt a mobilja. P�r perc besz�lget�s ut�n mennie kellett. Miut�n elb�cs�zott a l�nyokt�l, �s a st�di� fel� tartott a TH t�bbi tagj�val a kisbuszban, elmes�lte nekik a mai napot. Ezut�n pedig el�gedetten nyugt�zta, hogy siker�lt, amit eltervezett, s�t, ha �gyes, akkor tal�n siker�l Tomot �sszehozni Szilvivel. �s persze a 2 G sem t�tlenkedik. J De h�t r��rnek. Hiszen annyi meglepet�st tartogat m�g az �let… nem fognak unatkozni…