4. rész

Reggel 6 óra volt. A takarítónők már kezelésbe vették a folyosókat. Gusti már rég ébren volt, s folyosón egyeztetett az egyik alkalmazottal, hogy mi legyen a csapat reggelije.

-Jó… oké. Akkor ez jó lesz. –mondta Gusti az egyik konyhás nőnek.

-Oké, akkor 9-kor lent reggeli. –alkalmazott.

-Rendben! –mondta Gusti, majd miután elköszönt a nőtől megfordult, hogy bemenjen a szobájába, ám ekkor valaki megragadta a vállát.

-Elnézést… Bill Kaulitz fent van már? –kérdezte a takarítónő.

-Fogalmam sincs. Miért kérdezi? –Gusti.

-Csak mert össze kell szednem a szennyest. –takarítónő.

-Szerintem már ébren van, kopogjon be hozzá! –mondta Gusti bátorítóan.

-Oh… akkor jó. –mondta a takarítónő, majd kopogtatni kezdett, és Billt szólongatta. Eközben Gusti kapott 1 sms-t a szüleitől, és arra válaszolt.

-Már vagy 5 perce kopogok, de semmi! –panaszkodott a takarítónő.

-Hát pedig erre fölkelne… mindegy, nyitva van az ajtó? –kérdezte Gusti, majd leült 1 fotelba, amely a folyosón állt.

-Igen… akkor benyitok. –mondta a takarítónő. Így is tett. Megragadta a kilincset, majd lenyomta, az ajtó pedig befelé nyílt, és pont a hálószobába. A takarítónő kezében volt az ablakmosó flakonja, de a szeme elé táruló látványtól és a döbbenettől elejtette, majd 1 hatalmasat sikoltott. Gusti felugrott a helyéről, és a nő mellé sietett. Amikor ő is meglátta mi a helyzet Bill szobájában, a földbe gyökerezett a lába. Az ágy véres volt a fiókokat és a padlót is beleértve. Bill pedig az asztal mellett vérbe fagyva eszméletlenül fekszik.

-Úristen… szóljon gyorsan a többieknek, és keressen 1 orvost! –utasította Gusti a takarítónőnek, majd gyorsan beszaladt Bill mellé. A nőnek nem kellett 2x mondani, gyorsan elszaladt.

-Hé Bill… ébredj fel! Hallasz engem? –kérdezte Gusti, miközben lökdöste Billt. De az énekes nem reagált. Gusti egyre jobban kezdett félni. Ekkor berontott az ajtón Tom és Georg.

-Bill! mi történt? Mi ez a vértócsa a fejénél? Gusti! Mi volt itt? –sorolta Tom a kérdéseket, miközben a basszerrel leguggoltak Gusti mellé.

-Fogalmam sincs, most találtunk rá, és akkor már így volt! –Gusti. Ekkor visszajött a takarítónő 1 férfi társaságában.

-Orvos vagyok, engedjenek oda! –mondta a férfi.

-Csináljon valamit, kérem! –könyörgött Tom a félelemtől reszketve.

-Megteszek mindent, ne aggódjanak! –orvos. A férfi megnézte Bill pulzusát.

-Él, a pulzusa normális. –orvos.

-Hála isten… -Georg

-De akkor mi ez a rengeteg vér? –Tom

-A fejével lehet valami, mert ott van a legtöbb vér! Amíg megkeresem a sebet, addig hozzanak 1 lavór jéghideg vizet, és 1 kicsi törülközőt! –mondta az orvos. Tom és Georg úgy szaladtak a fürdőszobába, mintha puskából lőtték volna ki őket. Az orvos eközben Bill fejét vizsgálta, hátha talál valamilyen sebet, amely megmagyarázza a sok vért.

-Rendbe fog jönni? –kérdezte remegő hangon Gustav.

-Attól függ mi történt… de akárhogy is keresek, nem találok sebet. –orvos.

-Itt van a víz, meg a törülköző! –mondta Tom, majd gyorsan odarakta az orvos mellé. A férfi belemártotta a törülközőt a vízbe, majd miután kicsavarta belőle a vizet, elkezdte Bill arcát törölgetni vele.

-Ha letöröljük róla a vért, talán okosabbak leszünk. –magyarázta az orvos.

-Remélem… -Georg.

-Áh… megvan! –kiáltott fel az orvos.

-Mi? –többiek.

-Az orra vérzett. Látni, hogy az orrából jött a vér. –orvos.

-De ennyi? –Tom értetlenül.

-Persze. Ha egy vastagabb ér elpattan, és sokáig vérzik, akkor bizony ez lehet belőle. A fiút szerintem álmában érte az orrvérzés, és mire fölkelt már annyira nagy volt a vérveszteség, és annyira szédült, hogy már nem bírt tovább eszméleténél maradni. –orvos

-Jézus… -Gusti

-Mikor kel föl? –Georg

-Majd mindjárt. A hideg víz csodákra képes. Amúgy ez ijesztő, de teljesen ártalmatlan. A mai nap viszont pihenjen, és igyon rengeteg vizet, hogy pótolja a folyadékot. –orvos

-Jó, csak ébredjen már föl! –Tom. Bill erre elkezdett nyöszörögni, és mocorogni kezdett.

-Na végre! –többiek. Bill felnyitotta a szemét. Fogalma sem volt, mi történt vele, csak annyit lát, hogy Tom, a 2 G, és 1 idegen férfi hajol fölé. És iszonyúan szédül, és fáj a feje.

-Aúúú… fáj a fejem. Mi történt velem? –pihegte a fiú gyengén.

-Vérzett az orrod. De igyál, és majd jobb lesz! –mondta Gusti, Tom pedig már nyújtotta is Bill felé a teásüveget. Billnek még az ajkai is ki voltak cserepesedve, annyira kiszárat szegény. Bill úgy itta meg a teát, mintha hetek óta nem látott volna folyadékot. Fél perc alatt kiitta mind a fél liter teát az üvegből.

-Hozzak még? –Gusti. Bill bólogatott.

-Rendbe fogsz jönni fiam. De ma pihenned kell! És igyál rengeteget! Holnapra már kutya bajod se lesz! –mondta az orvos.

-Ok… köszönöm. –mondta Bill, de a hangja is csak suttogásnak hallatszott.

-Ha bármi van, szóljatok a portán! Sziasztok! –mondta az orvos, majd kiment.

-Bazmeg Bill a frászt hoztad ránk! –Tom

-Hát biztos… én is magamra. –Bill

-De mostmár elég a dumából, Bill pattanj a tv elé vagy mittudomén, vigyél magaddal 1 rakat piát, és amikor már nem fogsz annyira szédülni, akkor majd lezuhanyzol. –magyarázta Gusti.

-Úgy van, úgy van! –mondta Tom, majd Georggal együtt fölsegítette a földön ülő Billt, és az ágyhoz vezették. Bill lefeküdt az ágy közepére, a többiek addig a háta mögött feltornyosították a párnákat, hogy legyen mire hátra dőlnie.

-Egyszer van szabadnapom, akkor is történik velem valami… -bosszankodott Bill.

-Hát ja. De legalább nem esett komolyabb bajod! –Georg

-Pontosan. –Tom. Bill ezalatt elfészkelte magát az ágyon. Még mindig gyötörte a szédülés, de ahogy többet ivott, és teltek a percek, annál jobban volt. Persze majd csak estére lesz igazán rendben. De Bill nem bánta ezt a kényszerpihenőt. Legalább 1 teljes napig tényleg csak a lustálkodással foglalkozik. =)

-Mindjárt kezd 1 tök jó film. –mondta Georg, majd birtokba vette a távkapcsolót.

-Akkor most egész nap a hotelben leszünk? –kérdezte Bill.

-Jajam. Nem hagyunk itt egyedül, tesó! –mosolygott Tom. Bill visszamosolygott rá. A 4 fiú helyet foglalt az ágyon, majd 1 közös tévézésbe fogtak. Mégis jó nap ez a mai. Sőt biztos.