20. r�sz

A t�rsas�g nagy nehezen, de felkelt m�g id�ben. A mai napra ad�dott m�g 1 program a st�di�n k�v�l. A fi�knak el kellett menni�k Berlin k�lv�ros�ba, hogy ott legyen a fot�sorozat az egyik magazin sz�m�ra. �m az apr� b�kken� csak annyi volt, hogy az 1 napos g�pkocsi besz�ntet�s miatt csak t�megk�zleked�ssel tudtak a helysz�nre menni.

-� hogy rohadna meg az, aki a g�pkocsi besz�ntet�st kital�lta! -.-” –morgol�dott Tom kor�n reggel, �lt�z�s k�zben.

-Jajm�r Tom, vigy�zni kell a leveg�re! –mondta Gusti.

-M�g j� hogy csak 1 napos! –Bill

-Na ja! –Georg. A n�gyes fel�lt�z�tt, megreggelizett, elv�gezt�k az �sszes reggeli teend�t. �r�ltek, hogy 1 kicsit kimozdulhattak a st�di�b�l.

-J� legy�l Meggi! –simogatta meg a nyuszit Bill. a tapsif�les eg�sz �jszaka nyugton volt a ketrec�ben, b�r onnan m�r nem is tudott volna kisz�kni. Tom nem gy�z�tt h�l�t adni az istennek, amikor reggel felkelve rendben tal�lta a h�zat. Meggi f�leit az �gnek meresztve n�zett Billre, majd amikor az r�mosolygott, a nyuszi odaugr�lt a sal�t�j�hoz, �s evett az egyik lev�lb�l.

-Na, ezzel se lesz baj! –mondta Georg, mik�zben leguggolt Bill mell�, hogy � is szem�gyre vegye a nyulat.

-Jaja, de az�rt ne kiab�ljuk el! Meggi ravasz! –nevetett Bill.

-J�tt�k? –ki�ltotta Tom mik�zben az ajt�ban �llt Gustival, �s valami rap t�m�j� dolgon nevetg�ltek.

-Aha! –v�laszolt Bill, majd Georggal fel�llt, �s a csapat kiment az utc�ra. Mivel m�s lehet�s�g�k nem volt, legyalogoltak a 15 percre lev� vonat �s metr��llom�shoz.

-De f�j most a sz�vem a Cadillacem�rt! –Tom

-Nekem a l�baim�rt, amik nem lesznek a nap v�g�re… -mondta k�lt�iesen Gusti.

-De ezt most olyan iz�s�g… �s aki falur�l j�r a v�rosba? –Bill

-Az megy lovaskocsival! 8) –Georg. A t�bbiek nevettek.

-H�t Georg m�r biztos tapasztalta! Elk�pzelem ahogy fel�lsz 1 l�ra, �s ott a f�t�ren: Gy� te paci! –r�h�g�tt Tom.

-�s �gy sz�guld, hogy az �sszes sz�ke n� szokny�ja fellibben! –Gusti

-Hej Gusti, te ma nagyon v�god! –mondta Tom b�szk�n, majd megveregette a dobos v�ll�t.

-H�t �n m�r csak tudom… -vigyorgott Gusti.

-Nekem m�r most f�j a l�bam… -kezdte Bill.

-Majd mindj�rt oda�r�nk az �llom�sra! –Tom. 10 perc m�lva m�r ott is voltak az �llom�son, metr�ra v�rva (term�szetesen f�ldalatti �llom�son). Billen �s Tomon sapka, szem�veg, Georgon csak napszem�veg, Gustin meg semmi extra. �gy �ltek a padon, �s v�rt�k a metr�t. Az alag�tb�l morajl�s hallatszott, amely egyre hangosabb lett, majd l�tszottak a s�t�tb�l a metr� f�nyei.

-Na v�gre! –Tom. A n�gyes fel�llt, majd amikor a metr� ajtaja kiny�lt, felsz�lltak.

-De r�g metr�ztam! –Bill. a szerelv�ny ek�zben elindult.

-Jaja. �n is. –Georg

-Szerintem mindannyiunk. xD –Tom

-H�t igen… -Gusti. Bill �gy n�zett k�r�l a metr�ban, mintha �let�ben el�sz�r �lne ilyenen. Minden olyan �j volt sz�m�ra… nem is csoda: �vek �ta nem metr�zott. K�v�ncsian m�rte v�gig a t�bbi embert, �s kik�mlelt az ablakon. B�r a s�t�ts�gen k�v�l m�st nem l�tott, hiszen f�ld alatt voltak.

-Juj t�nyleg, mennyit megy�nk? –Bill

-Asszem 9 meg�ll�t. –Tom

-Az j� sok. –Gusti

-T�l messze van az a szar. –Georg. A metr� ekkor meg�llt az els� meg�ll�n�l. Az emberek ki �s besz�lltak, majd a szerelv�ny indult tov�bb.

-De m�g mindig jobb a metr�, mint a busz! –jelentette ki Gusti.

-Nem azon l�ttad meg �leted n�j�t anno? –Tom

-Az r�gen volt. Meg a busz, az t�m�tt. –Gusti, �jabb meg�ll�. A metr� tov�bb megy.

-Akkor a mai nap fot�z�s, �s este megint haza metr�val… -Bill

-Jaja. –Tom. A metr� ekkor gyorsulni kezdett, pedig lassulnia kellene a k�vetkez� meg�ll� miatt. A metr� csak �gy elh�zott a meg�ll� mellett. Ezt persze �szrevett�k az egyre nyugtalanabb utasok. A metr� csak gyorsult, �s gyorsult.

-Emberek ez nekem nem tetszik… -mondta Bill, mik�zben ijedten n�zett k�r�l. Az emberek egyre jobban kezdtek p�nikba esni. A metr� m�g 1 meg�ll�n kereszt�lment, gyorsabban mint az el�z�n.

-Te j� isten… ez repeszt �s nem �ll meg! –Tom. Az �sszes utas arc�n lehetett az ijeds�get. 1 �vod�s kisfi� s�rva b�jt az anyj�hoz.

-Mi t�rt�nik itt? –hallatszott ez, �s ehhez hasonl� k�rd�sek.

-8 meg�ll� �s 1 kanyar j�n! 1 nagy kanyar! –ki�ltott fel az egyik utas. Mindenki rettegett, n�h�nyan s�rva pr�b�lt�k h�vni a hozz�tartoz�ikat, de a m�lys�g miatt nem volt t�rer�.

-Tom… meg fogunk halni? –k�rdezte Bill remeg� hangon. Georg �s Gusti is a t�megr�l Tomra n�zett rem�nykedve. Tom kinyitotta a sz�j�t, de nem j�tt ki hang a tork�n. Eml�kezett, amikor ovis korukban Billel fociztak, �s a fi� elesett, a t�rd�t cs�ny�n fels�rtette a kem�ny beton. Bill akkor s�rdog�lva k�rdezte Tomt�l: ugye rendbej�n a l�bam? – Tom pedig megnyugtatta: persze tes�k�m!

Eml�kezett, amikor a dolgozatok el�tt Bill izgult. Bill mindig hajtogatta, hogy: ez sose fog siker�lni. De Tom csak b�tor�t�an mosolygott, �s azt mondta: dehogynem! K�pes vagy r�! –�s Billnek t�nyleg siker�lt a dolgozata.

Eml�kezett, amikor a karrierj�k kezdet�n ott �ltek az Echo n�z�t�r�n, �s v�rt�k, ki nyeri a d�jat. Bill r�gt�n elkezdte: �gysem fogjuk megnyerni. De Tom most is lelket �nt�tt bel�: De meg fogjuk! Hidd el! –mondta Billnek a raszt�s. 2 perc m�lva m�t k�nnyes szemmel fogt�k kez�kben �let�k els� komoly tr�fe�j�t.

�s most itt �llnak egy elszabadult metr�n. Mindenki f�l. Tudt�k, ha j�n a kanyar, akkor a metr� az alag�t fal�ba csap�dik, �s mind meghalnak.

-Tom… meg fogunk halni? –k�rdezte ism�t Bill. A fi�n napszem�veg volt, de Tom m�g �gy is el tudta k�pzelni azt a r�m�letet, ami a fi� tekintet�b�l �rad. A 2G is Tom v�lasz�ra v�rt. De Tom csak annyit suttogott:

-Nem tudom… -majd les�t�tte a szem�t. Hazudna, ha azt mondan�, hogy nem. De hazudna akkor is, ha azt feleln�, hogy igen. A megnyugtat� v�lasz helyett csak 1 k�ts�ges mondatot tudott kiny�gni. Bill g�rcs�sen markolta a kapaszkod�t, Gusti az ajk�ba harapva n�zett k�r�l. Georg ideges volt.

-Nincs itt v�szf�k, vagy valami? –ki�ltott fel Gusti

-Akkor meg kisiklunk! –v�laszolt neki valaki.

-Ink�bb az mint a falnak csap�d�s! –kontr�zott r� 1 m�sik ember.

-Keressen valaki 1 v�szf�ket, nem igaz hogy nincs ebben a kibaszott metr�ban! –valaki

-�gyis-�gyis meghalunk! –m�g valaki

-De nem mindegy h�nyan! –valaki

-�risten… -mondta rettegve Bill.

-Nyugi! –mondta Tom, hogy valamivel nyugtassa testv�r�t. Bill nagyon f�lt. Tudta, hogy p�r percen bel�l eld�l minden. Hogy �letben marad-e vagy meghal. Borzalmas percek ezek, �s �r�knak t�nnek. Egy ember fel�llt az �l�sre, �s onnan sz�lt a t�bbihez.

-Ok�, emberek! Most megh�zzuk a v�szf�ket! Ki fogunk siklani, a metr�skocsik egym�s hegy�n-h�t�n lesznek! Kapaszkodjon mindenki, �s… �lj�k t�l min�l t�bben! –mondta a f�rfi, majd leugrott az �l�sr�l. Bill meg�lelte Tomot �s Georgot, Gusti �ket, k�zben a kez�kkel pr�b�ltak kapaszkodni. Bill m�r s�rt, de nem csak �, hanem a metr� utasainak 99%-a.

-Emberek… j�k voltunk… -mondta Gusti a k�nnyeivel k�szk�dve.

-A legjobbak voltunk… -Tom

-Azok… -Bill

-Ut�nozhatatlanok… -Georg. A metr�n mindenki b�cs�zkodott a m�sikt�l. Ekkor a metr� v�szf�k�t megh�zt�k, �s a kerekek lev�ltak a s�nekr�l. F�ls�ket�t� csikorg�s hallatszott, mindenki elesett, a metr�kocsik t�bbs�ge az oldal�ra fordult, �s �gy cs�sztak tov�bb a s�neken. Amikor meg�lltak, a por, �s az �ssze-vissza lev� �sszeroncsol�dott metr�kocsik, �s sok s�r�lt �s halott jellemezte az alag�tszakaszt. K�zt�k Bill�kkel… vajon t�l�lt�k?