A Tokio Hotel a sörről és David Hasselhoffról beszél.

Bill, Tom, Gustav és Georg, a TOKIO HOTEL tagjai ma ismét itt voltak a MuchMusic épületében, és természetesen, mivel legutóbb is nagyon jó volt, el kellett őket hívnom egy pár perce, hogy kérdezzek tőlük néhányat a ti rajongói kérdéseitekből. A srácok jó hangulatban voltak, el voltam ámulva, hogy milyen kipihentek, alaposak és vidámak voltak. Itt van, hogy hogy ment a dolog a német rockerekkel:

Először is, üdvözlet újra Kanadában! Nemrég léptetek fel A Bamboozle Fesztiálon New Jerseyben. Milyen volt?

Bill: Nagyon, nagyon szuper volt. Ez volt az első alkalom a műtétem óta, h színpadra álltam. Három számot játszottunk és rengetek fan volt. Utána Los Angelesbe utaztunk, ott pedig egy koncertunk volt és most pedig itt vagyunk Torontóban.

És mit szerettek jobban? Fesztiválokon játszani vagy saját koncerten?

Bill: Jobban szeretem a saját koncertünket csinálni.

Tom. Ja, a saját koncerteden játszani nagyszerű. Meg van a saját csapatod, a saját stábod és színpadod meg minden. Nagyon zura. xD

Bill: Tudod, a fesztiválok mindig nehezek, mert nagyon sok banda ott van és tök káosz ami a backstage-ben van. Mindenki beszél és rengetek ember van.

Georg: És nem tudunk hangpróbát tartani.

Tom: Mindig vannak hang problémáink a fesztiválokon, de Bamboozle szerintem klassz volt.

Bill: Ja, jó volt.

Volt rá alkalmatok, hogy másik bandát is lássatok előadni?

Bill: Sajnos nem. Nagyon-nagyon szűk volt az időbeosztásunk.

Tom: Ja, sok interjúnk volt meg ilyenek, és igen, nem sok idő.

Mik a legkínosabb „bűnös élvezeteitek”?

Tom: (nevet) Én nem vallanám be őket. De Georg, ő egy David Hasselhoff fan.

Milyen „német” ez tőled….

Georg: Oh, ugyan már… ne már megint.. Már vagy 10-szer elsütötte ezt a poént.

Tom: Ez nem vicc. Ez az igazság, csak ciki.

Georg: (forgatja a szemeit)

Bill: Én szeretem a kutyákat, de ez nem gáz. Én csak nagyon bírom őket. Tudod, ha látok egy kutyát megőrülök.

Van valami különös fajta?

Bill: Nem, bármilyen kutya. Ha meglátok egyet, rögtön ezt mondom: „Oh, Istenem, gyere ide, gyere ide!”

Tom: És Georg nagyon szeret videókat nézegetni a YouPorn-on, ez is elég gáz. (nevet) Csak viccelek.

Georg, igaz, hogy szereted a Nickelblacket?

Georg: Igen, szeretem.

Tom: Nekem nagyon tetszik a Rockstar klippje, mert ott van Kendra és, uh, a Playboy Mansionből a három nyuszilány. Szóval ez egy szupi videó.

Vannak még más kanadai bandák amiket ismertek és szerettek?

Gustav: A King’s X az kanadai?

Nem, nem hiszem.

Bill: Billy Talent az nagyon jó.

Helyes. Hey, Georg zavar ha George-nak hívnak?

Georg: Ööö, úgy hívhatnak ahogy akarnak- Georg vagy George [dzsordzs].

Tom: Vagy pedig, a basszusgitár tokjára azt írta, hogy David Listing. (nevet) Szereti a David nevet a Hasselhoff miatt. George Hasselhoff!

Georg: (sóhajt)

(mindenki nevet)

Mikor legutóbb Torontóban voltatok, akkor fölmentetek a CN Tower-re és elmentetek vásárolni az Eaten Center-be ami elég észrevétlenül ment. Tetszett nektek? Frissítő volt, hogy most az egyszer nem támadtak rátok a rajongók tömegei?

Bill: Mindig az a cél, bemenni a városba és először senki nem ismer fel, de mi szeretnénk nagyon, hogy az emberek lássanak minket és legyenek rajongóink. Most tök jó, hogy vannak kanadai fanjaink és, hogy koncertet adunk itt holnap este. Szóval szerintem jobb mikor felismernek téged. Jó a bandának.

Tom: Mindig az a cél, hogy fölismerjenek téged az utcán.

Bill: De persze, néha, mikor szabadidőd van, jó, hogy ha nem ismer fel senki és lenyugodhatsz.

Tom: De az unalmas.

Nos, a rajongóitok száma növekszik itt Kanadában és most már tudják, hogy itt lesztek az estére, várni fognak titeket.

Bill: Igen, szerintem lesz néhány rajongó a hotelnél ma este, de az időbeosztásunk annyira szűk, sok fotózásunk és interjúnk lesz a nap folyamán, szóval most nincs annyi időnk, hogy kimenjünk és megnézzük a várost.

Van valami a hírnévvel kapcsolatban ami idegesít titeket?

Bill: Utálom a paparazzikat, nagyon utálom őket.

Tom: Főleg mikor nyaralunk.

Bill: Ja, főleg akkor, egyszerűen szörnyű! Utálom őket Európában. Amerikában is vannak, de nem olyan rosszak, mint otthon. Nagyon szar, utálom őket.

Vagyis állandóan idegesek vagytok mikor sétálgattok? Mindig észreveszitek őket? A sarkok mögött bújkálnak, vagy bokrokban…?

Tom: Na igen, attól függ. Néha, a nyaralásokon elbújnak. De tudod, az utcán egyszerűen csak megtámadnak.

Bill: Igen, vágod, hogy ez OK, nem tom, mikor koncert van vagy akármi, de a szabad időnkben vagy mikor privátban vagy akkor szerintem borzasztó idegesítő.

Tehát, mindenki tudja, hogy honnan van a nevetek, de hogy jutott eszetekbe a banda logója/szimbóluma?

Tom: Tudod, az volt az ötletünk, hogy a logóban sok T és sok H legyen. És, igen, ez az – nem volt valami nagy ügy.

Bill: Mi csak valami nagyon egyszerűt akartunk. És, hogy mindenki letudja rajzolni, az is benne volt, hogy így a faladra tudod festeni….

Tom: …vagy az ablakodra…..

Bill: ….vagy a nyakamra.(nevet)

Ki tervezte?

Bill: Együtt csináltuk egy hapekkal…

Tom: Szerintem az én ötletem volt.

(mindenki sóhajt -.-”)

Hordtatok már valaha hagyományos német ruházatot, mint a bőrnadrág az Októberfesten?

Tom: Nem, soha. Néha Georg visel, mikor David Hasselhoffra táncol.

Bill: Sose voltunk Októberfesten eddig.

Tom: Nem, én utálom.

Isztok sört?

Tom: Igen, sokat, de nem az Oktoberfesten.

Olvastam egy tanulmányt, ami szerint egy átlagos német 120 liter sört iszik egy évben.

Tom: Mi egy hónapban iszunk ennyit.

(mindenki nevet)

Bill: Nem, sok sört iszunk, de Amerikában ez nehéz, mert 21 évesnek kell lenned ahhoz, hogy alkoholt igyál.

Tom: De nem Kanadában, igaz?

Nem, itt Ontarióban 19 a határ.

Tom: 19?

Gustav: (a levegőbe emeli a kezeit) IGEN!

(mindenki nevet)

De Montreálban 18.

Georg: Szeretjük Montreált!

Bill: Nehéz, mert Németorszában 18-nak kell lenned és mindig úgy voltunk vele, hogy „Oh, ugyan - 18, 18, 18…” és most hogy végre 18 vagyunk eljövünk Amerikába.

Tom: És 21 évesnek kell lenned.

Van valami kedvenc fajta sörötök?

Bill: Ööö, Heineken. A Heineken az egy jó sör.

Tom: Engem nem érdekel.

Georg: Én a német sört szeretem inkább.

Gustav: Én meg szeretem a cseh Budweiser-t.

Helyes, meg kell kóstolnom. Elég a sörből – vissza a zenéhez. Van olyasmi tervetek a jövőre nézve, hogy együtt dolgoztok majd valamilyen más együttessel?

Tom: Még semmi sincs tervbe véve, de szeretnénk együttműködni majd valakikkel.

Van valaki akivel különösen együtt dolgoznátok?

Bill: Ja, én nemtom… Szerintem minden bandának vannak álmai, hogy kivel zenélnének szívesen, mint például a Rolling Stones vagy akármi, de szerintem..ja.. majd meglátjuk.

A nyáron visszamegyünk a stúdióba, hogy fölvegyünk pár számot, és azt mondom, hogy majd meglátjuk mi történik.

Bill: És akkor tudunk másokkal is beszélni, de nem vagyok biztos benne, nincs senki a fejemben még.

David Hasselhoff?

Tom: Igen, Ő! Ez csodás lenne Georgnak. Talán egy táncprodukció Georggal és Daviddel. (nevet)

Hamár a táncról beszélünk, egy rajongó szerette volna tudni, hogy te, Tom, ismered e a Soulja Boy táncot.

Tom: Igen, tudom melyik az, de nem vagyok egy jó táncos. Nem, Georg meg tudja csinálni, ő egy nagyon jó táncos.

Felvehetjük ahogy táncoljátok és fölrakhatjuk YouTube-ra?

Tom: Igen, Georg megtudja csinálni. Táncolta ma is a hotel szobába (nevet). Igen, Georg megcsinálja! (nevet) Nem, én nem vagyok egy jó táncos én egy szégyenlős srác vagyok.

Georg: Oh, ugyan már. Megmutattad nekem ma reggel!

Tom: Nem, az te voltál!

Bill: Én nem ismerem ezt a táncot.

Tom: Láttam a videót és a személyes videókat, amiket föltöltöttek YouTube-ra az emberek akik táncolnak, de tudod, én nem vagyok egy táncos – inkább egy szexy gitáros (nevet).

Holnap koncerten látni akarjuk a táncot.

Tom: Igen, talán a show alatt. David Hasselhoffal és Georggal együtt.

A fordításért köszönet Katának.  ^^